Duende
Koncert
Tündérgyár
Június 11., 21.00
Vendégkönyv >
Rendelés, kapcsolat
Bökfi Emese
+3670 264 4225
zenekar.duende@gmail.com
A Duende
zenekar 2000 júliusában alakult. Első albumuk 2004-ben
jelent meg Fasta Samba címmel, majd két év múlva kiadták második
lemezüket, a Lélekvándort.
2008-ban Menszátor Héresz Attila énekes-dalszerző egyesítette a Duendét és a
Doors
Emlékzenekart melyben szintén énekesként tevékenykedik. A két
zenekar továbbra is külön működik azonban már azonos tagokkal.
Hamarosan megjelenik harmadik, közös albumuk az Országos Orgazmus.
Zenekar
Andrási Kata - ének
Szakál László - billentyű
Kiss Gergő - gitár
Menszátor Héresz Attila - szövegíró, zeneszerző, énekes, színész
Szöllős Gergely - dob
Veisz Gábor - basszusgitár
Koltai M. Gábor - szövegíró
Sediánszky Nóra - szövegíró, dramaturg, fordító
Andrási Kata
Korára nincs pontos adat, egyes források már a középkori
ikonfestészet alkotásain is felfedezni vélik, más szakértők,
megjelenését Joseph Nicéphore Niépce 1828-as, sikeres
tojásfehérje-jódkálium kísérletére datálják.
A zenekar története alatt két évig hastáncos volt Bejrutban majd
deszantosnak állt. Az egyik - C. Norris vezette - rajtaütés során
megsérült. Ezek után kaszinótojás-gyárat alapított Novokuznyeckben. Néhány
évvel ezelőtt Nona néven jelentetett meg szólólemezt. Nincs kedvenc színe,
nem szereti a kutyákat, elhullott galambokat és macskákat gyűjt, hét danos
yacuzzi-mester.
Kiss Gergő - 1975. Június. 18.
Gitáros és szervező. Civil életében kereskedelmi kiállítások
szervezésében, és lebonyolításában vesz részt. Koncerteket, és
fesztiválokat szervez, szervezett, fellépési lehetőséget biztosítva ezzel
más zenekaroknak, és zenész barátainknak.
Számtalan híres, és kevésbé híres Blues, Rock zenekarban játszott. Vámos
Zsolt (Bon-Bon), Felkai Miklós, és a mostanra már híressé vált zenész
barátaitól tanulta meg a gitározás ízét. 2002 óta tagja és szervezője a
Doors Emlékzenekarnak.
1999. április óta zenél, a gyermekeknek szóló Mono Manó Zenekarban.
Játszik még a Joe Cocker Cover Band-ben.
Menszátor Héresz Attila - klikk a saját
szályt eléréséhez
József Attila díjas színész.
Színdarabokban játszik, filmekben szerepelt, a két zenekar frontembere.
Szöllős Gergely - 1974. február 17.
Dobolás az élete és hobbija. Dobiskolát és próbatermeket is működtet,
koncerteket, fesztiválokat szervez.
A Doors Emlékzenekar egyik alapítója. Sok zenekarban volt session zenész:
Latin Combó, Staff (Éliás Jr.), Durgas (Drastic Mesure), Mujahid Zoli,
Baktai Anikó Band, Caramel.
Jelenlegi zenekarok: Doors Emlékzenekar, James Brown Tribute zenekar, és a
Szabó Leslie Band, Joe Cocker Cover Band.
Veisz Gábor
- 1979. február. 14.
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Asszisztens
Basszusgitáros, 2000 óta tagja a Doors Emlékzenekarnak.
„nagyon szeretem a koncertek hangulatát”
Játszik még: a Fugató Orchestrában, a Joe Cocker Cover Band-ben, és a
Farkasházi Réka Samu Band-ben.
Szakál László
Szakál László vagyok. 1982.10.12-én születtem Budapesten és nem is igen
költöztem el azóta.. 7 évesen kezdtem a Lajtha László Zeneiskolában
zongorázni tanulni. Anyukám szerette volna, ha zongoraművész lesz
belőlem.. hát.. ez majdnem összejött.. A konziban még igen ígéretes
tehetségnek számítottam, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán töltött
éveim alatt azonban bebizonyosodott számomra, hogy azt szeretem, ha
többféle dolgot csinálok egyszerre, mert rengeteg minden érdekel..(és ez a
sokféleség ürügyként is tud szolgálni, ha netán némely téren kissé
felszínes maradok.. :-) ... )
Szakmai előélet: A gyakorlásra fordítható időm nagy részét 17-18 éves
koromtól kezdve különböző kellemes, vagy mindegy milyen hölgyek
szórakoztatására, illetve alkoholra és önsajnálatra fordítottam. Ezenkívül
parádéztam a kocsmában a barátaim és idegenek előtt is.. Közben végig
szerelmes voltam, amint azt néhány remek versem nem olyan silány sorai
sejtetik, valamint sajnos végül mindig rettenetesen megbántottam vagy
kihasználtam, vagy összetörtem azokat a nőket, akik igazán közel kerültek
hozzám.. nem tudom miért..
Diploma előtt halasztottam egy évet és egy Óceánjáró hajón zongoráztam a
Karib-tengeren, valamint Alaszkában. Ott kicsit bekattantam és 3 hónapig
nem ittam semmit, meg még kondi-terembe is jártam.. vicces volt. Aztán
találkoztam egy félőrült fél-zseni amerikai transzvesztita feltalálóval,
aki milliomos volt és „rockénekesnőnek” érezte magát. Az ő rockzenekarával
bejártuk a fél világot „Dezi and the Hunz” néven kb. 2 év alatt.. India,
Mexikó, Ausztrália.. stb.. durva volt.. Közben folyton Bachot játszanék..
Amit a legjobban szeretek az az, mikor a barátaimmal és az öcsémmel együtt
zenélünk. Általában a Canarro zenekar keretein belül van lehetőségünk
erre. Játszunk tangót, bossa novát, swing-et, sanzont filmzenét.. stb..
szinte mindent..
Másik nagy szerelmem az utóbbi években a színház és a zeneszerzés.. 2-3
éve rendszeresen dolgozom színházban és nagyon élvezem a dolgot. Szeretem
a színészeket. Legfrissebb munkám a Harc a szalamandrákkal c. darab, ami a
Stúdió K-ban fut és elég jó lett... Menszivel is egy darab kapcsán
találkoztunk. Aztán megmutatta a számait, meg a gondolatait és nagyon
tetszettek. Rögtön tudtam, hogy sokat fogunk együtt dolgozni, és játszani,
és NAHÁT, pont billentyűst keresett..
Riport – Aktív Szemeszter
Riporter: A budapesti FÉSZEK klubban Menszátor Héresz Attilával a Duende
együttes énekes – dalszerzőjével beszélgetek… Mit jelent a zenekar neve?
Menszátor Héresz Attila: A Duende kifejezést F.G. Lorca-tól ismerjük –
jelentése tágabb értelemben egy megszállott, ihletett, átszellemült
állapotot jelöl meg, valamiféle katarzist.. Ez egyfajta művészi törekvést,
szándékot is jelent a zenekar számára.. Megmártózást, elmélyülést. Főképp
a koncerteken..
Rip.: S a lemezanyagotokat illetően más a helyzet?
M.H.A: Nem.. De élőben zenélni, az energiák áramlását kihasználva: az
teljesen más dimenzió!
Rip: Megjelenő lemezetek címe ORSZÁGOS ORGAZMUS. Mit sejtet ez a cím?
Esetleg valami fékezhetetlen szexuális beállítottságot?
M.H.A: Már vártam a kérdésed! A szerelem és nemiség szürreális „szentté”
avatása részünkről inkább a Depressziós Gruppenszex című dalban
képviselteti magát. Az Országos Orgazmus arról mesél groteszk körítéssel,
hogyan veri át a magát gazdasági, és politikai elitnek nevező réteg az
embereket tulajdonképpen az egész világon. Mindenkor és most is.. itt is.
Rip: Ez program dal?
M.H.A: Nem. De szerintem nagy fontossággal bír!
Rip: Furcsa módját választottátok a lemez megjelenésének. Hogy is van ez
pontosan?
M.H.A: A mi reménybeli célközönségünk az a gondolkodó, féktelenül bulizó
egyetemista – főiskolás réteg, akiket amúgy sem vet fel a pénz és már
kinőttek a „papa-mama – megveszi – mert ez folyik a tévéből” – csemete
korból.. Ezért ingyen letölthetővé tesszük a lemezt honlapunkon -
www.duende.hu -. És 2500 ingyenes gyári CD-t próbálunk eljuttatni
egyetemekre, főiskolákra országszerte.
Rip: Ez hol éri meg nektek?
M.H.A: Anyagilag sehogy.. de legalább a zene eljut oda, ahová szeretnénk.
S megmérettetik. És talán – ha kialakul rá az igény – sok koncertet
adhatunk egyetemi bulikon, gólyabálokon, fesztiválokon minden régióban.
Keressetek minket! Addig is ORSZÁGOS ORGAZMUS – DEPRESSZIÓS GRUPPENSZEX !
Fasta
Samba
Pecsételd
meg
Hasis a Hasadon Aisah
Latin Szerenád
Fasta Samba
Irány Párizs
Duende
Senora Matadora
Lebutaszőke
Zöld
Lárifári
Eperajkú Nő
Bloody Mary
Lélekvándor
Hé,
szőke
Csak sötétben látlak
Mount Everest
Péntek 13
Keserű méz
Adél - Nimfománia -
Klastromballada
Záróra-dal
Lélekvándor
Csömöri hév
Lucy
Szívunk
Karmareggi
Országos
orgazmus
Sebes folyó
Biztos
Depressziós gruppenszex
Gazember
Törjön szét a rács
Graffiti
Budidal
Dühöngő bikák
Világegyetem
Országos orgazmus
A zongora berúgott..
Hasis a hasadon
Szívunk
Klastromballada
Csak sötétben látlak
Záróra-dal
Kritika
Lélekvándor - est.hu
A Fastasamba albummal bemutatkozott Duende a második lemezén mintha kissé
hátat fordított volna a latin hangzásnak, hogy megmutassa „vadabbik
oldalát”. A kifejező költői képek és az önmagukban, zene nélkül is zenei
sorok azonban maradtak.
A bossa nova és a latin dzsessz elemek tehát már csak nyomokban fedezhetők
fel a Lélekvándor dalaiban. Kivételt képez a Mount Everest tiszta tangója,
melyben egyúttal visszaköszön az előző album, a Fastasamba
utazás-tematikája is. Egészében azonban a színész-énekes Menszátor Héresz
Attila vezette zenekar ezúttal a latin vonal helyett más területek felé
fordul: a mágia témaköre mellett (melyet az album 13 dala közül leginkább
a Péntek 13 és a címadó Lélekvándor szemléltet) a szerelem bűnös,
erőszakos oldala jelenik meg – mind tematikailag, mind zeneileg. A Hé,
szőke című dalban fojtogatásról, a Klastromballadában gyilkosságról, a
Lucyben pedofíliáról esik szó, az Adél (Nimfománia) című dalban pedig az
alcímben is jelzett erotikát kísérteties temetői indulóval keverik.
Míg az előző albumon örök témákat jártak körül, itt egészen aktuális
dolgok is előkerülnek: a Záróra-dal keringője például a budapesti
éjszakába kalauzol, felsorolva egy bizonyos szubkultúra összes ismerős
szórakozóhelyét. Habár a dallamok időnként jóval egyszerűbbek, mint azt a
Fastasamba idején megszoktuk, a műfaji keveredéseket tekintve a Duende – a
legnyilvánvalóbb hazai referenciájának számító Quimbyhez hasonlóan –
igazán nyitott zenekar: a Péntek 13-ban rapbetét hangzik el, a
Karmareggiben pedig címben is jelzett reggae kerül elő. Ennek megfelelően
a vendégművészek is a legkülönfélébb területekről érkeztek: hallhatjuk a
neves tangóharmonikást, David Yengibarjant és a Budapest Klezmer Band
énekesnőjét, Bíró Esztert is.
Összességében az anyag jóval egyenetlenebb, mint a Fastasamba volt, ami
azonban ennek ellenére továbbra is egységbe forrasztja a dalokat, az a
költőiség. Ügyes rímek, ellentétek, szójátékok, irodalmi utalások („Most
tulajdonképpen én találtam ki / a Szimpla-kertet / Vagy a Szimpla-kert
talált ki / engem?”), zene nélkül is zenélő sorok („Csak játsszunk, a
gyászunk a nászunk”) teszik a dalszövegeket ismét versekké.
(A Lélekvándor lemezbemutató koncertjére 2006. december 14-én kerül sor a
budapesti After Music Klubban.)
Lélekvándor lemezbemutató koncert - Pep Magazin
A Duende elkészítette második nagylemezét, Lélekvándor címmel. A latin
jazz-t játszó zenekar az eddig megszokott jazz, rock, groove, reggae és
funky elemek mellett darkosabb hangzást is felcsillant ezen az albumon.
A zenekar énekesének Menszátor Héresz Attilának, aki a szövegeket és a
zene nagy részét szerzi, meghatározó szerepe van a Duendében.
Szenvedélyes, sorsszerű egyénisége az album hallgatásakor is kivetül.
A Lorca-i hatás, a balladai elemek sajátos mai, világba helyeződnek, s aki
járatos a Budapesti éjszakában sok ismerős elemmel találkozhat majd az
album hallgatása közben. (Záróra dal)
A balladisztikus, lírai hangvételű szerzemények keményebb, "pörgősebb"
számokkal váltakoznak. (Hé szőke)
Megszokhattuk a vendégeket a Duende zenekarnál, hiszen koncertjükön is
fellépett többek között Fellegi Balázs operaénekes, vagy Kamondy Imre a
Cabaret Medrano énekese is. Az albumon is hallhatjuk David Yengibarjan
játékát (Mount Everest, Péntek 13), de feltűnik Bíró Eszter is a Záróra
dalban.
Mount Everest című számuk a Rádio Caféból lehet ismerős, amelynek klipjét
már a VIVA TV is játssza.
Élőben az együttessel legközelebb a Gödör Klubban találkozhatunk február
1.-én a lemez bemutatása alkalmából.
2007. január. 30.
Fasta Samba - Geg Records
2004-ben ebbe a hat-nyolcba beletartozott a színház felől jött énekeseket
és zeneművészetis, dzsesszkonzis muzsikusokat egyesítő Duende latinos
debütálása is.
Ha egy együttes már a nevét is Federico García Lorcától veszi (a kísértet,
szellem, ihlet, spiritusz jelentésű Duende nevet a spanyol költő egy
írásából kölcsönözték), akkor nem meglepő, hogy dalszövegeik nagyon
fejlettek, gyakran versként is megállják a helyüket. Az alkotók humora és
szójátékokhoz való vonzódása már a remek címadó Fasta Samba dalból –
pontosabban már magából a címből is – kiderül, és végigkíséri az egész
albumot („Hasis a hasadon… tangeri tenger… egy mindegy kiér… Kalkutta hat
hulla” stb.), emellett azonban nemcsak hasonlatokkal és ügyes rímekkel
operálnak, de néhol zene nélkül is zeneiek a sorok (lásd: „elringat és
megöl lágy fekete öl”). A költészet és a líra akkor éri el náluk a
csúcspontot, amikor a Zöld című számban gyönyörűen végigvisznek egy
metaforát, amely – természetesen – a szerelemről és a szexről szól.
A 2000-ben alakult Duende zenekar nevéhez és választott stílusához hűen
elvisz a matadorok, bikaviadalok, tüzes és féltékeny spanyol nők világába
(Duende, Senora Matadora), de nem ragad le Spanyolországnál: a bossa novás
Irány Párizsban megkezdett vidám világkörüli utazást („Róma romokban / és
Kína kínos / Bagdadnak adtak / Oslo feloszlott…”) frappánsan egy másik
számban, a Lebutaszőkében fejezi be, ahol brazil, arab és spanyol nők
indítanak pert „lebutaszőkézésért” és „Marrakeshben Mara jól kereshet”.
Valószínűleg ars poeticájukat foglalják össze – már csak a címből adódóan
is – a végig spanyol nyelven énekelt Duende szenvedélyes ellentétpárjai
(víz és tűz, hó és vér, ölelés és ölés).
A Menszátor H. Attila és Kakasy Dóri színész-énekes páros mögött a neves
tanintézményekben és dolgos zenekarokban gyakorlatot szerzett muzsikusok
(Kardos Dániel gitáros, Havas Miklós basszista, Darvas Benedek billentyűs,
Pfeiler Ferenc dobos és a seregnyi vendég) szintén szépen teljesítenek. Ha
azon zenei törekvésük, hogy minden általános közhelyet elkerüljenek, nem
is sikerülhetett, a Duende joggal számíthat a Quimby (és A Kutya
Vacsorája), az Amorf Ördögök és az Emil.RuleZ! rajongótáborának (vagy azok
metszetének) szimpátiájára, de a gyakorta felcsendülo domináns női hanggal
(Latin szerenád, Senora Matadora) a Pál Utcai Fiúk örökségét is megidézi.
A tagok saját meghatározása szerint zenéjük „világjobbító
pszichedelikus-latin-dark-groove, funky elemekkel.” Alapvetően a latin
zenéket (de nem az olcsó, Fiesta-félét) keverik a fenti összetevőkkel,
alkotó módon olvasztják be zenéjükbe a magyaros hegedűszót, sőt még a
Somewhere Over The Rainbow-t is, aztán egy esztrád hard rock után egy
tangóharmonikás valcerrel zárul a lemez. De a legpikánsabb, hogy ez az
előadás a leggyönyörűbb magyar nyelven szól.
Kezdetek, a véget megelőző
helyzetek
Andrási Kata - ének
Andy Lee Robinson -
billentyű
Barta Zsolt - gitár
Darvas Benedek - melodika
DobFerkó - dob
Havas Miklós - bass
Kakasi Dóra - ének
Kardos Dániel - gitár
Kovács Bálint - gitár
Máté Zoltán - konga
Menszátor Héresz Attila - ének
Paizs Attila - dob
Pfeiler Ferenc
Rick Zsófia - hegedű
Szávai Viktória - ének
Torják Dávid - basszusgitár
Fóris Szilárd -
billentyű
a duende erő, nem pedig
cselekvés; harc és nem gondolkodás - nem képesség, hanem valóságos stílus,
a vér; valami nagyon ősi kultúra és a pillanatnyi alkotás egysége -
titokzatos erő, amit mindenki érez, de egyetlen filozófus sem tud
megmagyarázni - a duende a lélekben fészkelő kicsi szörny, ami táplál és
elpusztít - a duende megegyezés a belső hallás és egy külső hang között;
amikor a dal, amelyet a cantaor a belső fülével hall, azaz a cantaor
lelkében megszülető dal azonos azzal, amit elénekel, elönti egy érzés,
elér egy, az extázishoz hasonló állapotot - ha egy műalkotásban van duende,
akkor az bárkit, bármikor a pillanat erejével képes elragadni; a duende
mindig egyszeri és megismételhetetlen
A Duende zenekar 2000 júliusában alakult, debütáló fellépésünk a Szigeten
volt. Azóta rendszeresen fellépünk budapesti szórakozóhelyeken (Fészek,
Süss Fel Nap, Gödör), játszottunk a Pécsi Országos Színházi Találkozón és
Kapolcson is. A zenekar eredeti felállása: Menszátor Héresz Attila (ének,
gitár), Szávai Viktória (ének), Darvas Benedek (billentyű), Kardos Dániel
(gitár), Havas Miklós (basszusgitár), Pfeiler Ferenc (dob). Ez az idők
során többször módosult, a jelenlegi tagok: Menszátor Héresz Attila,
Andrási Kata (ének), Kardos Dániel, Andy Lee Robinson (billentyű), Havas
Miklós, Pfeiler Ferenc de a formációban számos vendégművész is megfordult
már, többek között David Yengibarjan, Gazda Bence, Bíró Eszter.
A spanyol eredetű elnevezés Federico Garcia Lorca egyik írásának hatását
tükrözi, jelentése: kísértet, démon, átvitt értelemben ihlet,
elragadtatás. Jelölhet egyfajta szellemiséget és az alkotás “eksztatikus”,
racionalitáson túli állapotát is. A duende mindazt magában foglalja, ami
az ész számára megfoghatatlan, csupán a lélek, az ösztönök, az érzékek és
érzések útján befogadható és átélhető.
Zenénket talán így lehetne a legpontosabban meghatározni: “sötét lorcai
latin”, amely azonban igen változatos, széles skálán mozog, az egyes
számokban megtalálhatóak — többek között a jazz, rock, dark, groove,
reggae és funky elemek is, balladisztikus, lírai hangvételű dalok
keverednek keményebb, “pörgősebb”, ha úgy tetszik, dionüszoszi, végletes
dinamikájú számokkal. Dalainkban nagyon fontos a mondanivaló, a textus,
úgy is mondhatnánk, szövegcentrikusak, némelyikük talán konkrét versként
is megállná a helyét, ahogy erre már több kritika is rámutatott. Mind
zenénkben, mind a koncerteken totális élményadásra törekszünk, olyan
komplex művészi tapasztalatra és közösségi létezésre, amely igazi
átlényegülést, örömöt ad közönségnek, előadónak egyaránt, s valamennyi
érzékszerv megragadásával, megnyitva a belső füleket és szemeket is,
sajátos látomásos utazásra hívja a néző-hallgatót.
2004-ben jelentettük meg első lemezünket Fastasamba címen, a Geg
Recordsnál. Jelenleg előkészületben van Lélekvándor című lemezünk, mely az
év második felében jelenik meg.
Dalszövegek
Bloody Mary
Duende
Fasta Samba
Hasis A Hasadon Aisah
Irány Párizs
Klastromballada
Lárifári
Latin Szerenád
Lebutaszőke
Pecsételd meg
Senora Matadora
Zöld
